...ahol �szakon t�bb, mint hetven napon kereszt�l nem megy le a nap ny�ron �s t�bb, mint �tven napig majdnem nem j�n fel t�len...(csak �szaki Lappf�ldre vonatkozik)

Minden �vben nagy cerem�ni�t rendeznek Helsinkiben a JOULUPUKKI alkalm�b�l a Mikul�s fogad�s�ra, �s akir�l annyit kell tudni, hogy - a finnek szerint - csak a KORVATONTURI-n lak� az igazi. Ez egy kis falu. Kem�ny harc folyik a kanadaiakkal az�rt, ki� az igazi Mikul�s. A finnek azonban tudj�k. Mikul�s turizmus n�veked�ben van rengeteg gazdag f�leg angol csal�d engedheti meg e olcsonak nem mondhat� programot. Conkordok sz�ll�tj�k a fagyos lapf�ldre az utasokat. Gyerekek �lvezik a k�l�nb�z� programokat. �latal�ban j� a szervez�s csak egy �vben t�rt�n sz�m�t�g�p hiba miatt, hogy t�bb l�togat� �rkezett mint amennyi hotel hely volt. 

Helsinkiben az utc�kat m�r decemberben j�rj�k Mikul�sok r�nszarvasaikkal egyetemben, az ut�bbiakat a gyerekek megsimogathatj�k �s a kisebbek fel is �lhetnek a h�t�ra, att�l f�gg�en mennyire szel�d az �llat. A r�nszarvasok gy�ny�r�s�gesen fel vannak d�sz�tve, piros kant�rral. Elk�borolt r�nszarvasokat rend�rs�g begy�jti. Ez nem vicc t�nyleg �gy van.

A post�n harminc-negyven m�rk��rt (kb 3000 forint) lehet �rni a Mikul�s c�m�re, Korvatonturiba (korvatontu - "a nagy f�l� man� helye" nem sz� szerinti ford�t�sban; korva - f�l, tontu - man�). De idej�ben, m�g november elej�n kell elk�ldeni, mert t�bb milli� levelet post�znak a vil�g minden t�j�ra. M�st is meg lehet aj�nd�kozni vele: angol, n�met, finn vagy sv�d nyelven kell bejel�lni a v�laszt �s be�rni a c�met, hogy a lev�l kinek menjen. V�laszul pedig egy humoros v�laszcsomagot kap a c�mzett.

Lapp turizmus egy�bkent dr�ga dolog, de ez preszt�zs k�rd�s itt. A nagy t�vols�g miatt az �rak m�sf�lszer magasabbak, mintha a Kan�ri szigetekre menn�nk nyaralni.

Finnorsz�gban a r�nszarvasokat nagy sz�mban teny�sztik. �rdekess�ge az, hogy nagyr�szt teljesen a szabadban �lnek. A h�sa rendk�v�l dr�ga a szarvashoz viszony�tva is. A val�s�gban teh�t teny�sztik, nem vadon �l� �llat. Ez pedig amiatt van, mert a rideg val�s�g az, hogy a r�nszarvas belf�ldi teny�szt�se �s forgalmaz�sa egy gazdag, sz�k r�teg kez�ben van, �k dikt�lnak.

Egy�bk�nt a legnagyobb s�rt�s, ha lappf�ld�n j�rva megk�rdezed a r�nszarvas-teny�szt�t�l, h�ny r�nszarvasa van. M�g az is lehet, hogy bossz�b�l majd nem mondja el neked a legjobb r�nszarvasp�rk�lt receptj�t.

A gazda a r�nszarvasok sz�ma ut�n ad�zik, ez�rt a neheztel�s, �s h�t hallgat�lagos egyezm�ny �s nemzetk�zileg elterjedt hagyom�ny, amelyet az �v minden szak�ban gyakorolnak (persze csak m�shol), hogy a sz�ks�gtelen p�nzkiad�st cs�kkenteni kell, ezen bel�l finnorsz�gi specialit�s, hogy kevesebb r�nszarvast kell bevallani. (Itthon ne pr�b�lkozzunk vele.)

A r�nszarvasok egy�bk�nt rengeteg k�rt okoznak �vr�l �vre az �szaki finn farmereknek, de k�rt�r�t�st kapni �rte nem kis proced�r�val j�r.

A nihilista r�nszarvasok, akik nem hisznek a Mikul�sban a hentesn�l bukkannak f�l, ahol egy kil� friss h�s k�r�lbel�l 3000-4000 forint k�z�tt mozog. F�st�lt r�nszarvas fil� 6500-9000 forintba ker�l kil�nk�nt. Finn nemzeti �tel a "PORO K�R�YS" (olvasd: poro kere�sz) ez egy p�rk�ltszer� �tel, amihez az els�rend� hozz�val�:
- v�kony cs�kokra v�gott poro h�s (poro - r�nszarvas)
- hagyma
- bors
- tejsz�nes m�rt�ssal bekeverve �s p�rolt burgonya k�r�t�ssel.

A finnek egy�bk�nt nagy krumpli-fogyaszt�k. Minden jelent�sebb rendezv�nyen, �sszej�vetelen, partin ez benne van a men�ben, a hidegen f�st�lt lazaccal, hidegen f�st�lt poroval, a nyers, s�zott lazaccal, amit ha j�l k�sz�tenek el, nagyon finom.

Amit tudni kell(ene) Finnorsz�gr�l

Finnorsz�g a Balti �b�lben, Sv�dorsz�g �s Oroszorsz�g k�z�tt ter�l el, �szakon egy r�vid szakaszon Norv�gi�val is hat�ros. Az orsz�g ter�let�nek egyharmada a Lappf�ld, az �szaki sarkk�r�n t�l. Itt t�bb, mint f�l �vig a t�l az �r, m�g a tavasz �s az �sz nagyon r�vid ideig tart. Az orsz�g legd�lebbi r�sz�n elhelyezked� Helsinkiben a h�m�rs�klet tipikusan n�gy-hat fokkal alacsonyabb, mint Budapesten. Ez egyben azt is jelenti, hogy enyh�bb az id�j�r�s, mint az azonos sz�less�gi fokon elter�l� �szak-Szib�ri�ban vagy Gr�nlandon, a tenger h�m�rs�klet-kiegyenl�t� hat�sa miatt.

Finnorsz�g a hatodik legnagyobb ter�let� orsz�g Eur�p�ban, de mind�ssze �tmilli� ember lakja. Az egyetlen, igaz�n nagyv�ros a f�v�ros Helsinki, amelyben f�lmilli� ember �l. Helsinki egy�bk�nt �ssze�p�lt h�rom �jabb kelet� v�rossal, Espoo-val, Vantaa-val �s Kauniainen-nel. Az utols� j�gkorszak sim�ra tarolta az orsz�g felsz�n�t, �s hegyvid�k csak a messzi �szakon tal�lhat�. Csaknem k�tsz�zezer tavuk van, az orsz�g k�z�ps� �s keleti ter�let�n helyezkednek el.

�nnepek    A finnek legnagyobb tisztelettel kezelt �nnepe a F�ggetlens�g Napja december 6-�n. Ezen a napon �rta al� Lenin 1917-ben a F�ggetlens�gi Dekr�tumot. Ennek el�tte f�ggetlen Finnorsz�g nem l�tezett, a finnek hol Oroszorsz�g, hol Sv�dorsz�g uralma alatt �ltek. Finnek nagyon becs�lik f�ggetlens�g�ket. A II. vil�gh�bor�ban nem vesztettek csat�t hanem gyorsan b�keszerz�d�st k�t�ttek, de nagy hadisarcot Szovjetuni�nak f�zettek. Ami tal�n m�g is sok j�t hozott hisz fellend�tette a finn haj� �s g�p gy�rt�st. Szovjetuni� �s a keleti blokk �sszed�l�se megr�zta a finn gazdas�got ami kb. 1992-2000-ig tartott. Napjainkban �jra fellend�l a gazdas�gi �let. Amit j�l men� finn vil�gc�gek hozama is kiv�lt. (Ilyenek NOKIA-telefon, ABB-finn r�szleg, Faipar, Pap�rgy�r �p�t�s, �veg nyill�s z�rok, haj� gy�rt�s, b�tor ipar ect...)

A vall�si �nnepek mellett, k�t k�l�nleges alkalmat is lelkesen meg�nnepelnek: az egyik az �retts�gizett di�kok nagy tal�lkoz�ja m�jus elsej�n, ez egyben a k�zelg� tavasz �nnepe is. J�nius 24-e pedig Szent Iv�n �nnepe ami Finnorsz�gban "Juhannus" (olvasd=Juhannusz) h�vnak. A vall�si �nnepek t�bbs�g�t nem �nnepelik szabadnappal, pontosabban az �nnepl�st eltolj�k a k�vetkez� h�tv�g�re. Nincs oly sok szabadnap mint N�metorsz�gban. Viszont van iskol�soknak �sszel egy h�t gomba, gy�m�lcs szed� �s horg�sz sz�net. Febru�rban s� sz�net.

Kisebbs�gek
Finnorsz�gban h�rom nyelvi �s kultur�lis etnikai kisebbs�g �l: sv�d, lapp, cig�ny, b�r az ut�bbi �vekben megszaporodott a bev�ndorl�k sz�ma, ennek k�vetkezt�ben a finn t�rsadalom is heterog�nebb lett. De csak kb 20.000 az �sszes bev�ndorl�.  A sv�d, a finn mellett egyenrang�, hivatalos nyelv: a feliratok, utcanevek k�tnyelv�ek, illetve valamennyi hivatalban k�telesek sv�d�l �rteni. Angol nyelv szint�n elfogadott fiatalabb gener�ci� j�l besz�l angolul.

Magyarorsz�g el�sz�r 1948. m�rcius 6-�n l�tes�tett diplom�ciai kapcsolatot Finnorsz�ggal, �s �lland�an meg�jul� k�s�rletek t�rt�nnek, hogy ez szorosabb� v�ljon. Sajnos k�t rokon n�p kultur�lis �lete nagyon zsenge l�bakon �ll. B�r vannak kultur�lis k�pviseleteink nagyon kev�s a szabadon be�raml� film �s szinh�zi kultur�lis csere. Itt kellene egy igazi �t�t� siker, de tal�n nincs el�g profi szinkroniz�l� �s ford�t� akik m�v�szi de egyben k�z�rthet�en is ford�tan�k a finn-magyar gondolat vil�got. �s val�j�ban kev�s p�nzt ford�t erre mind a kett� �llam.